A

GYÖMRŐI TÁRSASKÖR

ALAPSZABÁLYAI

1.§

Cím, székhely és pecsét.

Alapszabályt a taggyűlésen megjelent tagok az 1989. évi II. Tv. alapján  az alábbiak szerint fogadtak el, azzal, hogy az Társaskör  egyesületi formában működik.

A kör címe: „Gyömrői Társaskör 1908 Egyesület" rövidítve: Gyömrői Társaskör. Székhely:2230 Gyömrő, Öreghegyi út 12/6 Pecsét: Középen koszorúba fogott kézfogás, körül a kör címe az alakulás évszámával. Kijelentjük, hogy jogelődünknek tekintjük az 1908-ban létrejött hasonló nevű szervezetet és mindenben folytatni kívánjuk ezen egyesület tevékenységét.

Az Egyesület alapszabályát úgy alkotta meg, és fogadta el, hogy figyelembe vette az 1997. évi CLVI. törvény rendelkezéseit, mert Az Egyesület egyben kéri a közhasznú szervezetek nyilvántartásába is a felvételét. Az Egyesület kijelenti, - figyelemmel az 1997. évi CLVI. tv. 4. §. /1/ bekezdés d./ pontjára - hogy közvetlen politikai tevékenységet nem folytat, szervezete pártoktól független és azoknak anyagi támogatást nem nyújt

2.§

A kör célja:

„a közművelődés előmozdítása s a társas szellemnek helyes irányban fejlesztése"

1. Városi szellemi műhelyt kívánunk létrehozni abból a célból, hogy elősegítsük Gyömrő Város polgárainak társas közéletét.

2. Beszélgetések, vitafórumok, tájékoztatók, előadások, kiadványok, ismertetők és más rendezvények tartásával és szervezésével hozzá kívánunk járulni a város polgárai társadalmi, természettudományi, gazdasági, politikai és széleskörű kulturális ismereteinek bővítéséhez.

3. Fórumot és lehetőséget kívánunk biztosítani a város véleményhordozó és alakító, továbbá társadalmi, kulturális és gazdasági tevékenységet végző személyiségeinek (csoportjainak), munkájuk ismertetésére, elképzeléseinek bemutatására. A város előtt álló fejlesztési elképzelések társadalmi megvitatására.

4. A lokálpatriotizmus és a városhoz tartozás erősítése, a települési hagyományok, a településhez kötődő szellemi értékek számbavétele, ápolása, bővítése.

5. Céljai eléréséhez a kölcsönös tisztelet és megbecsülés alapján együttműködik a város más szervezeteivel.

Gyakorlati célok:

Városunk múltjának kutatása, utcák házak történetének kutatása, műemlékvédelmi térkép összeállítása, tudományos mélységű felkutatása. Helytörténeti célú rendezvények tartása, amely kiterjedhet az iskolákban történő helytörténeti órák bevezetésére. Helytörténeti témájú kiadványok készítése , kiadása, terjesztése. Az épített és a természetes környezet ápolása kiemelten a környezetünkben található tájvédelmi területek - tőzeges tó, és a magtár- megóvása. Az emberi és állampolgári jogok széleskörű megismertetése a határainkon túli magyarság és a helyi kisebbség értékeinek ápolása, szokásainak megismertetése, határokon átívelő testvér szervezeti kapcsolatok kialakítása. Települési belvíz elvezetési és árvíz elhárítási problémák megoldási lehetőségeinek kutatása konkrét vizsgálata. Az Egyesület nem zárja ki, hogy tagjain kívül más is részesülhessen a közhasznú szolgáltatásaiból;

3.§

A fenti célok megvalósításával az Egyesület az alábbi cél szerinti közhasznú tevékenységeket végzi /Khtv 26. paragrafus  c./

Közhasznú tevékenységek:

6. kulturális örökség megóvása,

7. műemlékvédelem,

A Kör területi elhelyezkedése

Az Egyesület Gyömrői központtal működik, de tevékenységét nem kívánja beszűkíteni Gyömrő Város területére, hanem regionálisan, illetve Országosan kíván tevékenykedni.

4.§

A tagokról.

A kör tagja lehet minden feddhetetlen jellemű és 18 évet betöltött természetes és jogi személy kit a közgyűlés a tagok sorába felvesz, illetve aki a vagy amely a kör céljait elfogadja..

A belépni kívánó tartozik ebbéli szándékát saját kezűleg aláírt és két tag ajánlásával ellátott nyilatkozatban ezer forint felvételi díj (mely fedezi a tagsági kártya valamint a tagsági kitűző költségét) kapcsán a kör elnökéhez bejelenteni.

Az így felvételért folyamodó neve, állása és lakása az ajánlók neveivel együtt a kör hivatalos lapjában közzéteszi. A felvétel kérdésében a közgyűlés a soron következő ülésén titkos szavazás útján határoz. A Tagfelvételi kérelemnek a tagfelvételt elbíráló közgyűlés előtt 30 nappal be kell nyújtania az elnökségéhez. A felvételről az illető az alapszabályok egy példánya mellett értesítendő; elutasítás esetén a felvételi díj visszaküldendő. A közgyűlés elutasító határozata ellen fellebbezésnek helye nincs.

A kör tagjai; alapító, rendes, pártoló és dísztagok.

Alapító tag lehet, ki a kör céljaira, annak pénztárába egyszersmindenkorra tízezer forintot a kör kasszájába befizet. Rendes tagok, akik három évi kötelezettséggel évenként hatezer forintot fizet. Pártoló tag, aki legalább egy évi kötelezettséggel évenként háromezer forintot fizet. Dísztagokul a közgyűlés a haza, a község vagy a kör érdekeinek előmozdításában, vagy a közéletben különösen kitűnt férfiakat választhat.

5.§

A tagok jogai.

Minden tagnak jogában áll a körhelyiségben megjelenni s e joggal összekötött előnyöket élvezni, a kör tevékenységében és rendezvényeiben részt venni. Minden tag vendéget is hozhat magával, de tartozik az általa bevezetett vendégnek, mint saját nevét az e célra készült könyvbe bevezetni. Ugyanazon vendég a kör helyiségét egy éven belül csak tízszer látogathatja meg.

A kör folyóiratait, hírlapjait az összes tagok ingyen olvashatják, a törvényben megengedett kártya és egyéb játékokat űzhetik, a kör által rendezendő felolvasásokon, kirándulásokon és mulatságokon vendégeikkel együtt részt vehetnek.

Az kör működéséről, gazdasági helyzetéről a választmánytól, felügyelő bizottságtól felvilágosítást kérhet, szakmai támogatást egyéb szakmai útmutatást kérhet

Minden rendes tag a választmányhoz indítványt intézhet és panaszt emelhet; a közgyűlésre meghívandó, ott tanácskozási és szavazati joggal bír,azzal, hogy minden tagnak egy szavazati joga van,  választó és választható. Ha az illető tagról van szó, annak szavazati joga ez ügyben nincs.

a tagnak jogában áll a tagsági viszonyát önkéntesen megszüntetni.  Kilépési szándékát a választmánynak kell írásban beadni, mely szervezet a bejelentést köteles elfogadni, és a tagot a tagnyilvántartásból törölni.  A tag arra a naptári évre köteles a tagdíjat megfizetni, amely naptári évben az Egyesületnek tagja volt, az év első felében bármely rövid ideig is.

Az alapító és dísztagok ugyanazon jogokban részesülnek, minta rendes tagok.

A pártoló tagok a közgyűlésen megjelenhetnek, és meg hívandók; indítványozási, tanácskozási és szavazati joguk nincs; nem választók és nem választhatók; egyébként a rendes tag jogaival bírnak.

Minden belföldi és külföldi természetes, vagy jogi személy, aki vagy amely a Kör munkával egyetért és a kört támogatja akár pénzbeli vagy természetbeli adománnyal, akár a körnek végzett ingyenes munkával, kérheti a körbe pártoló tagként való felvételét

6.§

A tagok kötelezettségei

Az alapító tag tartozik a belépés alkalmával egy összegben tízezer forintot fizetni, a rendes- és pártoló tag köteles tagdíját a kör pénztárosának előleges negyedévi részletekben pontosan befizetni. Ha valamely tag esedékes tagdíját az elnöki megintéstől számított egy hónap alatt le nem fizetné, ellene a hátralék csak bírói úton hajtható be. A tagdíjat nem fizető tag tagsági viszonya megszűnik, ha elmaradását az elnök, az írásbeli felszólítása ellenére 15 napon belül sem pótolja,. A tagsági viszony az írásbeli felszólítás kézhezvételétől számított tizenötödik napon szűnik meg.

Kötelesek a könyvtári könyvek netáni elvesztése, vagy a körvagyon rongálásával okozott kárt egy hónap, különbeni kizárás terhe alatt megtéríteni. A körnek bírságolási joga nincs.

A tagság a rendes tagokat illetőleg a felvételtől számított három, a pártoló tagokra legalább egy évig kötelező.

Az anyagi kötelezettség a belépéskor, ennek évnegyedére is fennállóan kezdődik, a megalakulás évére azonban a teljes tagsági díj kötelező.

Ha valamely tag a belépési nyilatkozatban vállalt kötelezettség utolsó hónapjában kilépési szándékát a választmánynak írásban be nem jelentené, tagsági kötelezettsége mindenkor további egy évre meghosszabbítottnak tekintendő. Felvételi díjat csupán az alakuló közgyűlés után belépők fizetnek. A tagdíjak emelése csak az alapszabály módosítás útján történhet

A  tag köteles a közgyűlési határozatokat végrehajtani.

- Köteles eleget tenni az alapszabályban előírtaknak,

7.§

A tagság megszűnése

felett a választmány határoz.

                Kimondandó:

a)       A 6. §-ban megjelölt esetben, ha a kilépni kívánó ebbeli szándékát kellő időben bejelentette.

b)       Kizárás és

c)       Elhalálozás folytán.

Kimondható:

ha a felvételkor bejelentett lakás végleges más községbe tétetett át. A lakásváltoztatás évnegyedére azonban a tagsági díj kötelező.

        Kizárandó:

a)       A vétségért vagy bűntettért elítélt;

b)       Az a tag, kivel szemben a tagdíjhátralék behajthatatlannak bizonyul. A tag kizárás joga a választmányt illeti meg, határozata azonban 8 nap alatt megfellebbezhető a közgyűléshez.

Kizárható:

a)       Aki az okozott kárt meg nem térítené;

b)       Bármely tag a becsületbíróság ítélete alapján.

8.§

Becsületbíróság

                A kör tagjai között a tagsági viszonyból eredő viszályokat az érdekelt felek kívánságára a választmány tagjaiból alakítandó becsületbíróság intézi el, minek alakítását és eljárásának módozatait a választmány külön ügyrendben állapítja meg.

9.§

Az ügy- házirend,

melyet, a választmány állapít meg és a szükséghez mérten módosít, a körhelyiségben kifüggesztendő; ahhoz minden tag szorosan alkalmazkodni tartozik. Az ügy- és házirendtervezet jóváhagyás végett a közgyűlés elé terjesztendő.

10.§

Vagyon és jövedelem

                 A kör vagyonát képezik:

a)       Oly alapítványok, adományok és hagyatékok, amelyek rendeltetésüknél fogva a kör vagyonának szaporítására fordítandók;

b)       A kör netáni ingatlanai, ingóságai, a könyvtár és egyéb berendezések.

A kör jövedelmét képezik:

a)       A kör kötelékébe tartozó tagok által fizetendő tagsági, játszma és könyvhasználati díjak, avagy a körvagyon rongálásáért kiszabható kártérítések

b)       A kör javára rendezendő mulatságok tiszta jövedelme.

c)       Oly adományok és hagyatékok, amelyek korlátozás nélkül jutnak a kör birtokába.

11.§

A kör igazgatására

hivatvák:

a)       Közgyűlés

b)       Választmány és

c)       Tisztikar.

12.§

A közgyűlés

Az Egyesületnek mint közhasznú szervezet legfőbb szerve a közgyűlés, amely nyilvános.

A kör évi rendes közgyűlését minden év első negyedében tartja, melynek tárgyai:

a)       A választmány jelentése a kör lefolyt évi működésének eredményeiről és a pénztáros feletti felmentvény feletti határozathozatal;

b)       a mérleg megállapítása,

c)       Folyó évi költségvetés előterjesztése, illetve a feladatok célok meghatározása

d)       A körhelyiség megállapítása s az alapszabály netáni módosítása;

e)       Tisztviselők megválasztása, választmány megalakítása, illetve kiegészítése;

f)        A közgyűléshez szabályszerűen fellebbezett választmányi határozatok;

g)       Választmány által odautalt indítványok és panaszok

h)       a tárgyévben a tagok által fizetendő díj megállapítása,

i)         az éves beszámoló jóváhagyásával egyidejűleg a közhasznúsági jelentés megtárgyalása, elfogadása.

Rendkívüli közgyűlés összehívása az elnök, illetve a választmány belátásától függ, de közgyűlés tartandó, mihelyt eziránt húsz rendes tag a cél megjelölésével az elnökhöz kérelmet intéz. Rendkívüli közgyűlést kell tartani, ha azt a bíróság elrendeli.

A közgyűlés napja, órája és tárgysorozata a rendes tagokkal, a megtartás előtt legalább nyolc nappal közlendő és egy meghívó a kör helyiségében kifüggesztendő.

A közgyűlés határozatképességéhez a tagok 50% + 1 fő jelenléte szükséges, kivéve a feloszlás kérdését (L. 25. §.)

Ha a tagok határozatképes számban nem jelennek meg, 15 nap alatt új közgyűlés hívandó egybe, amelyen a jelenlévők számra való tekintet nélkül határoznak.

A határozatok nyílt szavazással egyszerű szótöbbséggel hozatnak. A szavazás felállással tíz tag kívánatára név szerint történik; személyi ügyekben ugyanannyi tag kívánatára név szerint és titkosan. A szavazás csak személyesen gyakorolható.

A választások titkos szavazás útján szótöbbséggel ejtetnek meg. A választásnál öt tagú szavazatszedő bizottság működik közre, amelynek tagjait az elnök jelöli ki. A szavazatok összeszámítása nyilvános.

Szavazategyenlőség esetén az eldöntendő kérdés tekintetében ismételten meg kell nyitni a tárgyalást, meg kell adni a hozzászólás lehetőségét, majd újból szavazást kell elrendelni. Ismételt szavazategyenlőség esetén a kérdést elvetetnek kell tekinteni.

Az így elvetett kérdés a következő közgyűlésen ismét megtárgyalható.

Titkos szavazással történik a választmány-, a bizottság(ok)-, tagjainak megválasztása tekintetében. A jelölőbizottság 3 tagú, elnökét és tagjait a közgyűlés választja, a közgyűlés elnökének javaslata alapján. Javaslattételre a tagok bármelyike is jogosult. A jelölőbizottság javaslatát a közgyűlés tagjainak véleménye alapján, annak ismeretében teszi meg. A szavazatok összeszedésére ugyancsak 3 tagú bizottságot kell választani a jelölőbizottság megválasztásával azonos módon.

A közgyűlés határozata meghozatalához kétharmados többség szükséges az Egyesület egyesülésének, feloszlásának kimondásához, valamint az alapszabály elfogadásához, illetve módosításához, továbbá az éves beszámoló elfogadásához.

A közgyűlésről felveendő jegyzőkönyvet az elnök és a jegyző aláírja s az elnök által erre felkért két tag hitelesíti. 

A közgyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozik:

- a mérleg megállapítása,

- az elnök-, az alelnök- és a titkár megválasztása, visszahívása,

- a bizottság(ok) elnökének és tagjainak megválasztása, visszahívása,

- az Egyesület feloszlásának és más társadalmi szervezettel való egyesülésének kimondása,

- a tárgyévben a tagok által fizetendő díj megállapítása,

- a választmány évi beszámolójának elfogadása,

-az éves költségvetés elfogadása.

- az éves beszámoló jóváhagyásával egyidejűleg a közhasznúsági jelentés megtárgyalása, elfogadása.

-az Egyesület alapszabályának elfogadása, alapszabály módosítása mindazon ügyekben való döntés, amelyeket a törvény vagy az Egyesület alapszabálya a közgyűlés kizárólagos hatáskörébe utal.

Az elnöknek-, az alelnöknek- és a titkárnak, valamint a bizottság(ok) elnökének és tagjainak  visszahívása akkor lehetséges, ha a tisztségviselő a megválasztáskori feltételeknek már nem felel meg, vagy ha az alapszabályban, vagy a jogszabályban előírt társasági tisztségbeli kötelezettségének megismételten, önhibájából nem tesz eleget.

13.§

Közhasznúsági jelentés

A közhasznúsági jelentésnek tartalmaznia kell:

a,/ a számviteli  beszámolót,

b./ a költségvetési támogatás felhasználását,

c,/ a vagyon felhasználásával kapcsolatos kimutatást,

d,/ a cél szerinti juttatások kimutatását,

e,/ a központi  költségvetési szervtől, az elkülönített állami pénzalaptól, a helyi önkormányzattól, a kisebbségi települési  önkormányzattól, a települési  önkormányzatok társulásától és mindezek szerveitől kapott  támogatás  mértékét,

f,/ a közhasznú szervezet vezető tisztségviselőinek nyújtott  juttatások értékét illetve összegét,

g,/ a közhasznú tevékenységről szóló rövid tartalmi beszámolót.

Az Egyesület köteles a közhasznúsági jelentését a tárgyévet követő évben, legkésőbb június 30-áig saját honlapján, ennek hiányában egyéb, a nyilvánosság számára elérhető módon közzétenni

14.§

A választmány (elnökség)

áll:

a)       A következő hat tisztviselőkből ­ elnök, 2 alelnök, körigazgató, jegyző, pénztáros ­ áll.

A választmány név szerint, szótöbbséggel határoz; a szükséghez mért időközökben tartandó ülésein tagjainak pontos megjelenése kötelező; háromszor egymás után elfogadható indok nélkül mulasztó választmányi tag, e tisztségétől a választmány által megfosztható. Szavazategyenlőség esetén az elnök szavazata dönt.

A tisztviselőket - kiknek állása tiszteletbeli- a közgyűlés egy évre választja. A Választmány évente legalább kétszer ülésezik, Összehívását az elnök írásban kezdeményezi. A választmányi ülés napja, órája és tárgysorozata a rendes tagokkal, a megtartás előtt legalább nyolc nappal közlendő és egy meghívó a kör helyiségében kifüggesztendő.

Hat tag írásban kérheti a választmány összehívását. Az elnök a kérelem benyújtásától számított 30 napon belül a választmányt össze kel hívnia. Napirendjére az elnök tesz javaslatot, illetve az összehívást kezdeményező tagok a kérelmükben meg kell jelölniük a tárgyalandó napirendi pontokat.

Érvényes határozathozatalra legalább a tagok felének jelenléte szükséges. Ha a tagok fele nem jelenik meg, úgy, 15 napon újabb ülés tartandó, amely határozatképes, tekintet nélkül a megjelentek számára.

A választmány:

Két közgyűlés között a kört érintő kérdésekben határoz.

a)        100.000 forint erejéig kötelmi jogviszonyba léphet és utalványozási joggal bír, tartozik azonban eljárásáról a legközelebbi közgyűlésen kimerítő jelentést tenni;

b)       Általában a közgyűlés által megállapított költségvetés határain belül végez mindent, amit a kör fennállása és gyarapítása igényel, amennyiben a teendők a közgyűlésnek fenntartva nincsenek;

c)       Eljár a hátralékos tagdíjak és egyéb követelések behajtása tárgyában;

d)       A panaszok és indítványok könyvét felolvastatja és az alapos panaszok orvoslása, valamint a méltányos kívánatok teljesítése iránt intézkedik;

e)       Fontosabb panaszokat és indítványokat a közgyűlés elé terjeszt;

f)        A kör múlt évi működéséről a közgyűlésnek jelentést tesz;

g)       az Egyesület programjainak szervezése, pályázatok elbírálása,

h)       a közgyűlés előkészítése,

i)         az éves gazdálkodási terv közgyűlés elé terjesztése,

j)         Megállapítja és esetleg módosítja a kör ügy - és házirendjét;

k)       Megállapítja a 8.§-ban érintett becsületbíróság ügyrendjét;

l)         Megállapítja a könyvtári könyvek olvasásáért szedendő csekély díjak mérvét;

m)      megállapítja a körvagyonban okozott kár megtérítési összegét;

n)       Megállapítja a közügyi, helytörténeti, vigalmi stb. bizottságokat.

o)       bevezeti a közgyűlés és az választmány határozatait a határozatok könyvében.

A választmányi határozatok az ülés utáni 8 nap alatt a körhelyiségben kihirdetendők és a kihirdetéstől számított 15 nap alatt bármely rendes tag által a közgyűléshez fellebbezhetők. A fellebbezés a kör elnökénél írásban nyújtandó be.

A választmányi ülésről jegyzőkönyvet kell készíteni, melyet a levezető elnök, és a jelenlévő választmányi tagok írnak alá. A választmányi ülések nyilvánosak, azon minden tag tanácskozási joggal részt vehet, de nem megívandó és nem szavazhat.

A választmány a Határozatok könyvéről gondoskodik - vezeti a mindenkori jegyző- melyből, kitűnik a döntések tartalma, hatálya, időpontja, a határozatot hozó szerv neve, valamint a szavazatok aránya, nyílt szavazás esetén a támogatók, és ellenzők neve is. Külön könyvben kell nyilvántartani a közgyűlés és az választmány határozatait. A határozatokat év elejétől folyamatos sorszámmal, és  /  jel  után az évszámmal is el kell látni. Egy-egy határozat végén pedig szerepelnie kell az elnök és a titkár aláírásnak. Ugyanígy kell szabályozni a közgyűlési, választmányi ülésről felvett jkv-t, határozatokat. A választmány és a közgyűlés az általa hozott határozatokat az érintettekkel írásban közölni kell és mindenki által hozzáférhető helyen, az Egyesület irodájában kifüggeszti azt. A választmány éves rendszerességgel a közhasznúsági jelentést előkészíti, mely tartalmazza az 1997. évi CLVI.  törvény 19. §. /3/ bekezdésében foglalt kimutatásokat, beszámolókat. A közhasznúsági jelentést a közgyűlésnek kell elfogadnia. A közhasznúsági jelentésbe annak elfogadása után bárki betekinthet, abból saját költségére másolatot készíthet. Az Egyesület befektetési tevékenységet nem végez, ezért befektetési szabályzatkészítési kötelezettsége nincs. A cél szerinti tevékenységből eredő bevételeket és kiadásokat, illetve a vállalkozási tevékenységből eredő bevételeket és kiadásokat elkülönítetten kell nyilvántartani.

15.§

A kör tisztviselői.

                1 elnök, 2 alelnök, 1 körigazgató, 1 jegyző, 1 pénztáros, főszerkesztő, 2 ellenőr, 1 körgazda, Felügyelő bizottság elnöke és 2 felügyelő bizottsági tag.

                Alelnök, körigazgató, jegyző és egy személyben is választható.

                A tisztviselőket - kiknek állása tiszteletbeli- a közgyűlés egy évre választja.

Ha valamely megválasztott tisztviselő a tisztet el nem fogadná, vagy megbízatása lejárta előtt leköszön, vagy megszűnik tag lenni, a legközelebbi közgyűlésig a választmány van jogosítva tagjai közül helyettest rendelni.

Az egyesület bankszámlája felett az elnök, a jegyző és a pénztáros önállóan rendelkezhet.

16.§

Az elnök

a)       Képviseli a kört magánosokkal és a hatóságokkal szemben;

b)       A közgyűlésen és a választmányi ülésen elnököl;

c)       A kör szerződéseit s egyéb okiratait, valamint az utalványozásokat aláírja

d)       Kisebb folyókiadásokat 25. ezer Ft erejéig utalványoz, amiről azonban a legközelebbi választmányi ülésen jelentést tenni tartozik;

e)       A közgyűlést és a választmányi ülést a jegyzővel együtt egybehívja és kijelöli a tárgysorozatot.

17.§

Az alelnök

Az elnököt akadályoztatása esetén helyettesíti;

18.§

Körigazgató

Őrködik a kör jó híre és tekintélye felett, ellenőrzi a körhelyiségben történteket, felügyel az ügy és házirend pontos megtartására; övé a felügyelet joga és kötelessége a kör házi ügyét illető dolgokban a körgazda útján intézkedni. A közgyűlésen és a választmányi ülésen az ülési jegyzőkönyvet vezeti

19.§

A jegyző

A közgyűlésen és a választmányi ülésen az ügyek előadója. Előírja a tagsági díjak főkönyvét, elkönyveli a befizetéseket, negyedévenként mérleget készít s a hátralékosokat a választmánynak, kimutatja. Nyilvántartja a kör tagjait, s általában végzi a kör írásbeli teendőit; a kör iratait kezeli, és rendben tartja.

20.§

A főszerkesztő

Vezeti a kör által kiadott újság szerkesztőbizottságát.

21.§

A pénztáros

Kezeli a kör pénzbeli ügyeit, a tagsági díjakat nyugta mellett pontosan beszedi átvesz minden egyéb befizetést vagy pénzküldeményt, szabályszerű utalványozás alapján eszközli a kiadásokat, rendes számadást vezet és a pénztár állásáról negyedévenként kimutatást terjeszt elő a választmányhoz

22.§

Az ellenőr

A pénztári kezelés, különösen a tagsági díjak pontos beszedése felett őrködik. Ellen jegyzi a kör elismervényeit és a pénztárossal negyedévenként számot ad a választmánynak.

23.§

A körgazda

A körigazgató vagy a választmány megbízása szerint gondoskodik a kör berendezéseiről, fűtésről, világításról és egyéb szükségletek fedezetéről. Felügyel a kör vagyonára s leltárt vezet a kör ingóságairól. Az alapszabályok értelmében űzhető kártya- és egyéb játékok játszmadíjait személyenként beszedi, a teljesített fizetést az arra nyitott könyvbe bejegyzi és a befolyt összeget havonként kimutatás mellett a pénztárosnak átszolgáltatja.

24.§

A felügyelő bizottság.

A tisztviselők ellenőrzése céljából a rendes tagok közül három tagú felügyelő bizottságot küld ki. Joguk és kötelességük a kör számadásait időnként megvizsgálni és évenként legalább kétszer pénztárvizsgálatot tartani. A bizottság a netáni hiányok azonnal leendő orvoslása végett észrevételeiről az elnököt rövid úton értesíteni tartozik, esetleg tőle a választmány összehívását is kérheti.

A felügyelő bizottság szükség szerint tartja üléseit, de az éves zárszámadó közgyűlés előtt üléseznie kell és meg kell vizsgálnia az Egyesület éves beszámoló tervezetét, egyszerűsített mérleg tervezetét és a közhasznúsági jelentés tervezetét.

A felügyelő bizottság ellenőrzi a közhasznú szervezet működését és gazdálkodását. Ennek során a vezető tisztségviselőktől jelentést, a szervezet munkavállalóitól pedig tájékoztatást vagy felvilágosítást kérhet, továbbá a közhasznú szervezet könyveibe és irataiba betekinthet, azokat megvizsgálhatja.

A felügyelő bizottság tagja a közhasznú szervezet vezető szervének ülésein tanácskozási joggal részt vesz.

A felügyelő bizottság köteles az intézkedésre jogosult vezető szervet tájékoztatni és annak összehívását  kezdeményezni, ha arról szerez tudomást, hogy

 a./  a szervezet működése során olyan jogszabálysértés  vagy a szervezet érdekeit  egyébként súlyosan  sértő cselekmény ( mulasztás )  történt, amelynek megszüntetése vagy következményeinek elhárítása, illetve enyhítése az intézkedésre jogosult vezetőszerv döntését teszi szükségessé,

 b./ a vezető tisztségviselők felelősségét megalapozó tény merült fel.

Az intézkedésre jogosult vezetőszervet a felügyelő szerv indítványára - annak megtételétől számított harminc napon belül - össze kell hívni.  E határidő eredménytelen eltelte esetén a vezetőszerv összehívására a felügyelő szerv is jogosult.

Ha az arra jogosult szerv a törvényes működés helyreállítása érdekében a szükséges intézkedéseket nem teszi meg, a felügyelő szerv köteles haladéktalanul értesíteni a törvényességi felügyeletet ellátó szervet.

A felügyelő bizottság határozatképes, ha legalább két tag jelen van. Amennyiben mindhárom tag jelen van, határozatait nyílt szavazással egyszerű szótöbbséggel hozza. Két tag jelenléte esetén egyhangú szavazat szükséges.

                Egyebekben a felügyelő bizottság működésére a választmány működési szabályait kell alkalmazni. Az Egyesület felett az ügyészség a reá irányadó szabályok szerint törvényességi felügyeletet gyakorol.

25.§

A közhasznú szervezet szolgáltatásai igénybevételének módja:

Valamennyi egyesületi cél szerinti közhasznú tevékenység  igénybevétele úgy történik, hogy az Egyesület az erre fordítható pénzeszközeiből anyagi erejéhez képest  az Egyesület szolgáltatásait igénylőket segíti. Amennyiben az Egyesület valamely cél szerinti tevékenységért anyagi ellenszolgáltatást kér, úgy ez az ellenszolgáltatás legfeljebb csak a szolgáltatás rezsiköltségéig terjedhet, a cél szerinti szolgáltatás tehát legfeljebb csak önköltséges lehet. Az önköltséges  szolgáltatásnál is azonban lehetővé teszi  az Egyesület, hogy a rászorultak  ezen szolgáltatásokat is  ingyenesen  vehessék igénybe. Az Egyesület kiírhat pályázatokat is, melyet széles körben, (az internetes hónlapján és hirdetőtábláján is) meghirdet. A pályázatok elbírálása a választmány hatásköre. Az Egyesület cél szerinti juttatásai bárki által megismerhetők. Az államháztartás alrendszereiből- a normatív támogatást kivéve - kapott pénzeszköz felhasználása úgy történik, hogy az igénybe vehető támogatási lehetőségeket, azok mértékét és feltételeit a helyi önkormányzat hivatalos lapjában meg kell jelentetni.

26.§

A közhasznú szervezet beszámolói közlésének nyilvánossága:

A választmány, illetve a közgyűlés határozatait a határozat teljes szövegének leírásával és számozásának megjelölésével minden érintettel írásban kell közölni. Írásbeli közlésnek számít az is, ha az érintett a teljes jegyzőkönyvet megkapta.

A határozatokat tartalmazó nyilvántartás nyilvános, abba - az Egyesület elnökével vagy titkárával előzetesen egyeztetet időpontban, az egyesület székhelyén - bárki betekinthet.

Azokat a határozatokat, melyek azon összeg felhasználásáról rendelkeznek, melyet a személyi jövedelemadó meghatározott részének az adózó rendelkezése szerinti közcélú felhasználás alapján kapta a közhasznú szervezetnek minősített az Egyesületnek meg kell jelentetni a külön jogszabályban megjelölt időpontig a jogszabály előírásainak megfelelő sajtóban.

A közhasznú szervezet éves közhasznúsági jelentésébe - az Egyesület elnökével vagy jegyzőjével előzetesen egyeztetet időpontban az Egyesület székhelyén - bárki betekinthet. Az Egyesület működésével kapcsolatban keletkezett összes iratba az Egyesület elnökével vagy jegyzőjénél előzetesen egyeztetet időpontban, az egyesület székhelyén -bárki betekinthet.

A határozatokat tartalmazó nyilvántartás nyilvános, abba - az Egyesület elnökével vagy jegyzőjével előzetesen egyeztetet időpontban - bárki betekinthet.

Azokat a határozatokat, melyek azon összeg felhasználásáról rendelkeznek, melyet a személyi jövedelemadó meghatározott részének az adózó rendelkezése szerinti közcélú felhasználás alapján kapta a közhasznú szervezetnek minősített Egyesületnek meg kell jelentetni a külön jogszabályban megjelölt időpontig a jogszabály előírásainak megfelelő sajtóban. A közhasznú szervezet éves közhasznúsági jelentésébe - az Egyesület elnökével vagy titkárával előzetesen egyeztetet időpontban - bárki betekinthet, arról saját költségére másolatot készíthet, továbbá az Egyesület működésével kapcsolatban keletkezett összes iratba bárki betekinthet, azokról saját költségére másolatot készíthet.

A közhasznú szervezet határozatainak nyilvánosságát azzal is kívánja biztosítani, hogy a közgyűlésnek, és a választmánynak valamennyi határozatát, annak meghozatalát követő 3 munkanapon belül kifüggeszti a székhelyén lévő hirdetőtáblára, valamint felteszi az internetes hónlapjára, és ott tartja 60 napig. A hirdetőtáblának olyan helyiségben kell lenni, ahová bárki bemehet munkaidőben. Ugyanezen hirdetőtáblára ki kell függeszteni, és fel kell tenni az egyesület internetes hónlapjára az ülést megelőző 8 nappal, a közgyűlés, és a választmányi ülés meghívóját a napirendi pontok közlésével együtt, valamint a napirendi pontokhoz mellékelt írásos  anyagot is. Ugyanide ki kell függeszteni, és fel kell tenni az egyesület internetes hónlapjára a határidő lejártáig, de legalább 60 napra a pályázati kiírásokat, támogatási lehetőségeket, és azok mértékét tartalmazó hirdetményeket, illetve az Egyesület minden egyéb szolgáltatását tartalmazó hirdetményét is. Az alapító okiratban szabályozott Egyesület működésnek módját, a cél szerinti tevékenységeket, a közhasznú szervezet szolgáltatásai igénybevételének módját az Egyesület székhelyén lévő előzőekben megjelölt hirdetőtáblára ki kell függeszteni, és fel kell tenni az egyesület internetes hónlapjára, és azt állandóan kifüggesztve kell hagyni. A hirdetőtáblára történő valamennyi előzőekben megjelölt irat kifüggesztésről és az egyesület internetes hónlapjára történő feltételről az Egyesület jegyzője gondoskodik, és ugyancsak ő felügyeli, ellenőrzi, hogy az előzőekben megjelölt hirdetmények legalább a jelen alapító okiratban megjelölt ideig, illetve állandó jelleggel kifüggesztve maradjon, valamint az egyesület internetes hónlapján is fennmaradjon.

A fentiek szerint tehát a közhasznú szervezet működésének, szolgáltatási igénybevétele módjának, beszámolói közlésének nyilvánosságáról az előzőekben megjelölt módon a hirdetőtábla igénybevételével és az és fel egyesület internetes hónlapjára történő feltétellel kíván gondoskodni.

27.§

Az Egyesület képviselete

Az Egyesület az elnök és a jegyző önállóan jogosult képviselni.

A bankszámla felett az elnök, az alelnök és a titkár együttesen jogosultak rendelkezni, (együttes aláírással) azzal, hogy a három személy közül bármelyik kettő együttes aláírása szükséges.

28.§

Összeférhetetlenségi szabályok

A Közgyűlés és a választmány határozathozatalában nem vehet részt az a személy, aki vagy akinek közeli hozzátartozója [Ptk. 685. § b) pont], élettársa (a továbbiakban együtt: hozzátartozó) a határozat alapján

a) kötelezettség vagy felelősség alól mentesül, vagy

b) bármilyen más előnyben részesül, illetve a megkötendő jogügyletben egyébként érdekelt. Nem minősül előnynek a közhasznú szervezet cél szerinti juttatásai keretében a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatás, illetve a társadalmi szervezet által tagjának, a tagsági jogviszony alapján nyújtott, létesítő okiratnak megfelelő cél szerinti juttatás.

Nem lehet a felügyelő szerv elnöke vagy tagja, illetve könyvvizsgálója az a személy, aki