A Gyömrői Ereklyés Országzászló  Bizottság alapítása.

T R I A N O N

Gyászos - és reánk, magyarokra, szégyenteljes - következményekkel járó „békeparancsa” elleni örök tiltakozásunk kifejezésére, Urmánczy Nándor kezdeményezésére, Budapest székesfővárosban Országzászlót állítottak fel. Az eszmét azóta csonka-Magyarország számos városa és községe magáévá tette s Gyömrőn Csány Imre, Kesztler Károly, és Németh Ferenc lelkes, magyar ifjak kezdeményezése folytán, 1933. évi május hó 1-én megalakult a

G Y Ö M R Ő I   E R E K L Y É S   O R S Z Á G Z Á S Z L Ó B I Z O T T S Á G .

Elnökévé felsőkubini Meskó Rudolf, járási főszolgabírót, alelnökeivé Petravich Andor községi jegyzőt és Csány Imre tanítót, pénztárnokává vitéz Váry László tanítót, jegyzőjévé Németh Ferenc szabósegédet választották.

A Bizottság sajtó útján a nagyközönséghez és külön megkeresésben az összes helybeli társadalmi egyesülethez az alábbi felhívást intézte:

„A magyar szent trikolor mindnyájunk előtt az ezeréves magyar dicsőségnek drága szimbóluma, féltett ereklyénk, mely vérben fürösztve, könnyel öntözve lengett ezer esztendőn át a hármas halom csúcsán, büszkén lobogott diadalmas seregeink élén, és mint drága szemfödél borult a hazáért elesett sok millió magyar vitéz fölé. Most mikor a mindennapi gondok súlya alatt görnyedve, nehezen vonszoljuk az élet igáját, amikor az egyéni életfenntartás küzdő robotja, egyéni és családi életünk reménytelensége szinte elnyomja lelkünkben a Haza sorsáért való aggódást, a magunk baja – csaknem -

elfeledteti, velünk hazánk pusztulását - nagyon szükséges községünk főterére kitűzni a magyar zászlót, mely félárbócra bocsátva, állandóan Ég felé kiáltja a magyar nemzet gyászát, panaszát, fájdalmasan tárva fel a magyar Haza vérző sebeit. S ha napról-napra előttünk áll ez intő jel, mely új erőt ad a lelkes, tettre kész szíveknek és megmozgatja az aluszékony, nemtörődöm lelkeket is, akkor hisszük, hogy eszménk győzni fog s a magyar feltámadást a zászlórúd ormára tűzött s ott régen nélkülözött, diadalmas lobogó fogja hirdetni.

Az Országzászló Bizottság megalakult s tervünk az, hogy a parkírozott Horthy Miklós téren állítjuk fel a gyömrői Országzászlót.

Természetesen, hogy ez sikerüljön, ehhez sok jóakarat, összefogás és megfelelő anyagi eszköz is kell. Ezek megszerzéséhez és biztosításához kérjük támogatását és hathatós közreműködését.”

Ezen felhívás várakozáson felül igazolta a magyar hazafi-érzéstől áthatott gyömrőiek áldozatkészségét. A megindult gyűjtés és a nagy sikerrel megrendezett előadások ….......... pengőt jövedelmeztek. A Meghirdetett pályázatra 12 pályamunka érkezett be. A bíráló bizottság az I. díjat Szabó László szobrásznak, a II. díjat Kapitány Mihálynak és a III. díjat Hargitai (Hinkelman) Jenőnek adta ki. Azon kívül elismeréssel jutalmazta még a Pál testvérek pályázatait. Kivitelezésre elfogadták Hargitai (Hinkelman) Jenő, gyömrői iparművész munkáját. A mű elkészítésére, illetve az elkészítés ellenőrzésére Juhász Pál, Kozma Jenő és Schulok Mihály, gyömrői építészmesterek kaptak megbízást, akik ezt ingyen vállalták.

A művet Romhány község kőbányájában faragták ki és onnan ideszállítva, a gyömrői iparosok összessége díjtalanul állította össze. Az Országzászló alapjához szükséges hatvan tonna terméskövet felsőkubini Meskó Rudolf közbenjárására dr. Erdélyi Lóránd, Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye alispánja, ingyen bocsátotta a bizottság rendelkezésére.

„Az 1934. évi október hó 14-én, a Gyömrői járás hatóságainak, hivatalainak, egyházi és társadalmi testületeinek és egyesületeinek, valamint – szinte - teljes számú lakósainak jelenlétében, ünnepélyesen felavatott GYÖMRŐI EREKLYÉS ORSZÁGZÁSZLÓ megteremtéséhez nagyobb összeggel vagy munkával az alábbiak járultak hozzá:

……………………….gyüjtőíve …………..P. összeggel, stb.

Konrád Gyula, tájkertész,

Kiss János, kerítésárú üzeme, stb.

Valamint a sajtó képviselői:

Xántus Elek, a „Gyömrői Járás” szerkesztője és

Várnay Zoltán, a „Nemzeti Újság” és a „Magyar Távirati Iroda” tudósítója.

A felavatási ünnepély sorrendje:

[A műsor.]

Megjegyezzük, hogy a Gyömrői Országzászló felállítására vonatkozó összes iratok Gyömrő község irattárában, …7o73./1934. kig. szám alatt őriztetnek.

Kelt, G y ö m r ő n , 1934. évi október hó 14.-én, az

E r e k l y é s  O r s z á g z á s z l ó

Leleplezési és felavatási ünnepélyén.

A Bizottság tagjai:

Alelnök,            titkár,          elnök           pénztáros,             jegyző.

Kézzel történt aláírások:

Jakubovits József, Prause József, Bodnár Anna, Dr. Hermann István,  Czövek Mihály.”

Az itt olvasható és lemásolt alapító levelet találtam Németh Ferenc Szabómester hagyatékában nagyon szakadt állapotban. Szükségét éreztem annak, hogy ebben az állapotában még valakinek, vagy valakiknek hasznos dokumentum lehet.

Tisztelet az elődeinknek, hogy ezeket megőrizték.

Gyömrő, 2011. január 07.        

Az eredeti alapján kijegyzetelte: Perényi László